A fermentált takarmány hatása a vemhes kocákra

A vemhesség időszaka a kocák speciális táplálási szakasza, és kritikus időszak a malacok embrionális fejlődéséhez. A vemhes kocák fizikai állapota közvetlenül meghatározza a malacok egészségi állapotát és a tenyészkocák élettartamát. A vemhes kocák termelési teljesítményét a takarmány, a genetika, a takarmányozás, a környezet és egyéb tényezők befolyásolják, amelyek közül a takarmány különösen jelentős hatást gyakorol.

Az 1990-es évek közepén az antibiotikumokkal való visszaélés okozta veszélyek és a környezetvédelemre nehezedő nyomás miatt a kutatók a szennyezésmentes, maradékanyag-mentes, kiemelkedő funkcionális tulajdonságokkal rendelkező mikrobiális készítményekre kezdtek összpontosítani. Napjainkra a mikrobiális fermentált takarmánytechnológia az állattenyésztési ágazat fejlesztésének kulcsfontosságú stratégiai területévé vált világszerte. Lu Wenqing 2008-ban a mikrobiális fermentált takarmányt biológiailag aktív takarmányként vagy mesterségesen ellenőrzött körülmények között előállított takarmány-alapanyagként határozta meg: a növényi alapú mezőgazdasági melléktermékek fő szubsztrátként történő felhasználásával a mikroorganizmusok lebontják és szintetizálják a tápanyag-ellenes tényezőket a növényi, állati és ásványi anyagokban metabolikus reakciókon keresztül, olyan tápanyagokat hozva létre, amelyeket az állatállomány könnyebben lenyelhet, emészthet és felszívhat toxikus mellékhatások nélkül. A mikrobiális fermentált takarmányok előállítása és alkalmazása nagy múltra tekint vissza, és egyre nagyobb kutatási figyelmet kapott, és az állattenyésztés fenntartható fejlődésének fő kutatási témájává nőtte ki magát. Ez a cikk áttekinti a fermentált takarmány hatását a bélflóra egyensúlyára, a szaporodási teljesítményre, az immunrendszer szabályozására és a vemhes kocák széklet jellemzőire.

1 Hatások a várandós kocák bélflórájára

A kocák egészséges bélrendszere fenntartja a mikroökológiai egyensúlyt a különböző mikrobiális közösségek közötti kölcsönös kölcsönhatások és korlátozások révén. Amikor idegen mikroorganizmusok támadják meg a bél ökoszisztémáját, az őshonos flóra gátló hatást fejt ki a kolonizáció blokkolására. Pontosabban, a jótékony baktériumok elnyomják a káros mikrobák adhézióját és szaporodását a bélnyálkahártyán a kompetitív kizárás révén.

Tuomola (1999) és Forestier (2001) tanulmányai kimutatták, hogy a fermentált takarmányban lévő probiotikumok stabilizálják a normál bélmikroflórát és gátolják a kórokozók megtelepedését vemhes kocákban azáltal, hogy megzavarják a mikrobiális kölcsönhatásokat, nevezetesen visszafogják a patogén baktériumok, például az Escherichia coli és a Salmonella epitestinaltheli kötődését a hámsejtekhez.

2009-ben Jia Minghui et al. erjesztett takarmányt etettek elválasztott malacokkal, és azt találták, hogy a hasmenéses malacok kumulatív száma a kezelési csoportban 16,7%-kal csökkent a kontrollcsoporthoz képest. 2007-ben Jin Zhuang et al. beszámolt arról, hogy a tejsavbaktériumokkal fermentált takarmány javította a betegségekkel szembeni ellenálló képességet 25-50 kg súlyú sertéseknél. Cao Xuejin et al. (2011) megállapították, hogy a fermentált takarmány gátolja a bélben rothadó baktériumok elszaporodását, csökkenti a káros anyagcseretermékek, köztük az ammónia, az indol és a biogén aminok termelődését, és ezáltal csökkenti a székrekedés és az ezzel összefüggő bélbetegségek előfordulását.

2 Hatások a vemhes kocák szaporodási teljesítményére

A vemhes kocák esetében általánosan elterjedt a korlátozott vemhességi etetés és az ad libitum laktációs takarmányozási stratégia. A laktáció alatti bőséges, jó minőségű tejelválasztás elengedhetetlen a malacok növekedéséhez, ami a vemhes kocák megfelelő tápanyagellátását igényli. Számos tanulmány igazolta, hogy a probiotikus fermentált takarmányokkal kiegészített takarmányok nagymértékben javítják a szaporodási mutatókat, beleértve a laktációs kapacitást, a tej minőségét, a választási súlyt és a malacok egészségi állapotát, miközben kielégítik a kocák alapvető táplálkozási igényeit.

Alexopoulos (2004) és Taras (2005) a kocatakarmányt Bacillus licheniformis, Bacillus subtilis és Bacillus toyoi spórákkal egészítették ki, mindkettő magasabb elválasztott malacszámot és átlagos elválasztási súlyt regisztrált.

2006-ban Stamati et al. hozzáadta a Bacillus toyoi-t a késői vemhes és szoptató kocák étrendjéhez. A laktáció 14. napján a tej zsír- és fehérjetartalma szignifikánsan csökkent a kontrollcsoportban, míg a kezelt csoportban csak enyhe csökkenés volt megfigyelhető, statisztikailag szignifikáns különbségekkel a csoportok között (p<0,05). A kezelési csoportból származó malacok átlagos elválasztási súlya 0,5 kg-mal volt nagyobb, mint a kontrollcsoporté. Mindeközben a kontrollcsoportban a kocák nagy része laktációs zavarban és MMA-szindrómában (Mastitis-Metritis-Agalactia) szenvedett. Alexopoulos, Taras és Bohmer további kutatásai megerősítették, hogy a Bacillus toyoi és Enterococcus faecium táplálékkiegészítése fokozza a takarmányfelvételt és enyhíti a testsúlycsökkenést a szoptató kocáknál.

3 A fermentált takarmány immunszabályozó hatásai vemhes kocákra

A takarmányerjesztés során keletkező, tömegesen elszaporodott probiotikumok kiemelkedő immunerősítő hatást fejtenek ki a vemhes kocákra. A kutatások megerősítik, hogy a probiotikumok metabolitjaik, sejtfalkomponenseik, genomiális DNS-ük és más bioaktív anyagok révén serkentik a kocák sejtes és humorális immunitását.

Medina et al. (2007) azt találták, hogy a Bifidobacterium és a tejsavbaktériumok élő törzsei, szerkezeti baktériummolekulái és genomiális DNS-e törzsspecifikus immunmoduláló funkciókkal rendelkeznek. Peng Sun és Suman Kapila et al. (2007) arról számoltak be, hogy a fermentált takarmány fokozza a sejtes immunitást a vemhes kocákban azáltal, hogy megemeli az immunglobulinok helyi koncentrációját, és serkenti az IgA és IgG szekréciót. Az IgG gátolja a vírus megtapadását a kocák testében, gátolja a baktériumok szaporodását és stabilizálja a bél mikroflóra egyensúlyát. Ez az egyetlen védő ellenanyag, amely átjuthat a méhlepényen a vemhes kocáktól a magzatokig, immunvédelmet biztosítva az embrionális korai fejlődéshez.

A humorális immunitás szempontjából a fermentált takarmányban lévő probiotikumok aktiválják a makrofágokat, a T-limfocitákat, az NK-sejteket és a dendritikus sejteket a bélnyálkahártyában, hogy felerősítsék a vemhes kocák immunválaszát.

Ezenkívül a probiotikumok felgyorsítják a vékonybél perisztaltikáját, hogy enyhítsék vagy megszüntessék a székrekedést a vemhes kocákban. Treut et al. (2009) kiegészítették az ellés előtti kocatakarmányokat Saccharomyces boulardii-vel, amely optimalizálta a széklet konzisztenciáját és mérsékelte a stressz káros hatásait az emésztési funkciókra. Wang Xuedong (2006) és Li Biao (2009) külön bizonyították, hogy az aktív élesztő kiegészítés átalakítja a gyomor mikroflóra szerkezetét, és elősegíti az anaerob baktériumok és a Bifidobacterium szaporodását a gyomortartalomban. Összefoglalva, a probiotikus fermentált takarmány jelentősen csökkenti a kocák székrekedését, erősíti az anyai immunitást, javítja a magzat fejlődését és hosszú távú jótékony hatást fejt ki az utódmalacokra.

4 A fermentált takarmány hatása a vemhes kocák székletének jellemzőire

A vemhes kocák ürüléke nagy mennyiségű nitrogént, foszfort és maradék takarmány-adalékanyagokat tartalmaz, amelyek súlyosan szennyezik a levegőt, a vizet és a talajt, és a nitrogén és a foszfor jelenti a legjelentősebb környezeti kockázatokat. A nitrogénszennyezés főként a nyersfehérje tökéletlen lebontásából és a kocák takarmányban történő hasznosításából ered. Han Aiyun és munkatársai adatai. (2004) kimutatták, hogy a növényi takarmányban lévő nitrogén 50–70%-a széklettel ürül. Jelenleg a növényi összetevők a kereskedelmi sertéstakarmány közel 90%-át teszik ki, és 60-80% összes foszfort tartalmaznak. A vemhes kocákban azonban hiányzik a foszfor lebontásához szükséges endogén fitáz, ami alacsony foszforhasznosítási hatékonyságot eredményez. A sertéstrágyába ürített túlzott nitrogén és foszfor súlyosan rontja a környezet minőségét.

Zhang Min et al. (2002) azt találták, hogy a diétás probiotikus fermentált takarmány csökkenti a nyersfehérje szintjét az étrendben, és serkenti a fitáztermelést, hogy elősegítse a foszfor felszívódását, ezáltal csökkentve a nitrogén- és foszforkiválasztást. Liu Ruili et al. (2011) kimutatták, hogy a 65–100 kg súlyú, összetett probiotikus fermentált takarmányt tartalmazó sertések 6,06 g-mal kevesebb nitrogént és 3,97 g foszfort ürítettek naponta a kontrollcsoporthoz képest.

Összességében az erjesztés javítja a nem szokványos takarmány-alapanyagok minőségét azáltal, hogy drasztikusan megemeli a teljes probiotikumok számát és a szabad aminosavak szintjét, valamint növeli a szervetlen foszfortartalmat. A vemhes kocáknak adott fermentált takarmány javítja a nitrogén- és foszforfelhasználást, csökkenti a tápanyagkibocsátást, és gazdasági és környezeti előnyökkel is jár.