A sertéstartási gyakorlatok optimalizálása a fenntarthatóság és a környezet-egészségügy érdekében

Sertéstelepünkön nagyon tisztában vagyunk az üvegházhatású gázok és az ammóniakibocsátás környezeti kihívásaival. Ezek a kibocsátások túlnyomórészt a mezőgazdasági műveletekből és a trágyakezelésből származnak, amelyek jelentős szerepet játszanak a globális felmelegedésben és az ökológiai egyensúlyhiányban. Ezen aggodalmak megoldása érdekében elköteleztük magunkat olyan élvonalbeli gyakorlatok megvalósítása mellett, amelyek csökkentik gazdaságunk szénlábnyomát és elősegítik a fenntarthatóságot.

Az Európai Unió (EU) kibocsátáscsökkentésre irányuló törekvésével összhangban proaktív intézkedéseket tettünk az ammóniakibocsátás mérséklésére. 2020-ban az ammóniakibocsátás az EU-ban elérte a 3,2 millió tonnát, ennek 67%-a az állati trágya kezeléséhez köthető. Bár ez enyhe csökkenést jelent 2008 óta, továbbra is egyértelmű, hogy az összehangolt erőfeszítések elengedhetetlenek. A mezőgazdasági ágazat üvegházhatást okozó gázok kibocsátása nagyrészt stagnált, és évente mintegy 465 millió tonna CO2-egyenértékhez járul hozzá, ami a teljes kibocsátás 16,9%-át teszi ki. Figyelemre méltó, hogy a metán (CH4) jelentős mértékben hozzájárul a kibocsátások 44,5%-áért.

A fenntartható gyakorlatok iránti elkötelezettségünk együtt jár a technológiai fejlődéssel. Míg a hígtrágya teljes és ammóniás nitrogéntartalmának mérése viszonylag egyszerű, a láthatatlan gázok, például az ammónia (NH3), a dinitrogén-oxid (N2O) és a metán (CH4) monitorozása kihívást jelent. Ezek a gázok, bár nem láthatók, jelentős hatással vannak környezetünkre. Befolyásolják az állatok jólétét, veszélyeztetik a hígtrágya trágyázási potenciálját, korlátozzák a biogáz-termelést, és hozzájárulnak az olyan káros környezeti hatásokhoz, mint a savas esők és az üvegházhatások.

E kihívások kezelése innovatív megközelítést igényel. Hiszünk abban, hogy az állati trágya hatékony kezelése kulcsfontosságú az NH3, N2O és CH4 kibocsátás csökkentésében. A fenntartható gyakorlatok előtérbe helyezésével, például a nitrogénforrások optimalizálásával és a technológia kihasználásával jelentősen csökkenthetjük a kibocsátást.

Az ammóniás nitrogén szabályozásának kulcsa annak forrásainak, elsősorban a karbamidnak és a fehérjében gazdag szerves anyagok anaerob lebomlásának megértésében rejlik. Az NH4+ és az NH3 közötti egyensúlyt a pH és a hőmérséklet befolyásolja, ami aláhúzza a kiegyensúlyozott kezelés fontosságát.

Hasonlóképpen, a szerves anyagok anaerob lebontásából származó CH4 stratégiai kezelést igényel. Az illékony szilárd anyagok megfelelő lebontásának biztosítása jelentősen visszafogja a CH4 termelést. Ezenkívül, bár a szén-dioxid (CO2) biogén eredete miatt nem tekinthető üvegházhatású gáznak, a pH szabályozásában betöltött szerepe kiemelkedő. Ez döntő fontosságúvá válik az NH3-kibocsátás minimalizálását célzó savasítási stratégiák mérlegelésekor.

Elkötelezettségünk túlmutat puszta szavakon. Aktívan részt veszünk a közvetlen N2O-kibocsátás minimalizálására irányuló stratégiákban, az ellenőrzött biológiai rendszerekre és az ellenőrizetlen környezetekre összpontosítva a felelős gazdálkodás biztosítása érdekében.

Sertéstelepünk elkötelezett a fenntarthatóságot és a környezeti jólétet előtérbe helyező gyakorlatok elfogadása mellett. Az ammónia és az üvegházhatású gázok kibocsátása jelentette kihívások innovatív megoldásokat igényelnek. A fejlett technikák, az optimális trágyakezelés és a kibocsátáscsökkentés iránti elkötelezettség integrálásával célunk, hogy a környezettudatos sertéstartás iránymutatói legyünk. Csatlakozzon hozzánk a zöldebb és fenntarthatóbb jövő felé vezető úton.